MEGJELENT:
Az Irodalom Visszavág, 1995, RÉGI FOLYAM, 11. szám.
Gond-olat gond-olás
Szűgyi
Zoltán: Énekünk éneke – A gondnok verseskönyve
Új Mandátum–M-Szivárvány, Budapest, 1995.
Szűgyi Zoltán líráját nehéz körülírni. Mert nem viseli magán a divatos formák
és stílusok egyikét sem hivalkodóan, mert kerüli a harsány, üvöltő indulatokat,
csakúgy, mint a pusztán formai megoldásokkal operáló – napjainkra oly jellemző
– tartalmatlan, üres frázisokat, elavult szenvelgéseket. Ezek csak versek. Végsőkig
kidolgozott, nagy műgonddal megmunkált, minden felesleges sallangtól lecsupaszított
és minden fontos összefüggéssel mélyen feltöltött intellektuális versek.
A hit könyve ez a kötet, egy sajátságosan belső hité, amely bár vallási alapú,
de egy mélyen átgondolt és bonyolultan átélt hit. A gondnok hite a Gondnokban.
Egy élet, vagy akár a világmindenség zajlik le az olvasó szemei előtt, miközben
végiglapozza a kötetet. A kilenc rövid versciklus az Énekünk éneke nyitány
és a Magyar fohász zárlat között a gondnok legjellegzetesebb – egyfajta
filozófiai mélységű – stádiumait vezeti végig. A bibliai utalás a nyitányban
és a végső fohász azzal, hogy keretet ad a műnek, önkéntelenül is általánosít:
a gondnok – költő –, aki azáltal, hogy költő, átokként vagy ajándékként megkapta
a gondok tudását, átveszi az emberiség, vagy inkább a szellemiség szerepét,
és saját lelki életén keresztül átéli a gondokat, miközben feloldozást nyer,
megváltást talál egy erősebb gondnok szeretete révén.
Egy hazáját elhagyni kénytelen költő – Szűgyi a Vajdaságból jött Budapestre
– vívódásai, vagy egy reményét elvesztett nemzet kérdőjelei, sőt, egy jövőjét
lerombolt emberiség dilemmái olvashatók bele a formailag rendkívül változatos
versekbe – például.
Úgy tűnik, a költő fontos – talán a legfontosabb – kötetének szánta a művet.
Ha nem, akkor is az.
A szerkesztés telitalálat, Benes József grafikái nagyszerűek, a könyv
atmoszférájának hatása a recenzensre rendkívüli. És nem azért, mert az egyik
költemény, a Budapest tájvers az IV-ben jelent meg először…
aTom
